3. holdtölte
![]() |
| "Ikrek mégis mások" |
A hang a
semmiből hallatszódott. Mindenki körülnézett, kissé ijedt fejjel. De Lucy és
Anna rémülten roskadtak össze a földön és térdük találkozott a padló
szőnyegzetével.
- Ki tudott
még rólam?- kérdezte egyszerre a 2 lány és egymásra néztek- Ne utánozz!
- Lányok,
tudnotok kell valamit…- szólalt fel egy feketés hajú, szemüveges fiú- Amíg itt
éltek velünk bármelyik ötök lehet áldozat.
És egyből
mindenkinek felcsillant a szeme. A 2 lány magára pillantott és véreztek.
Lucy-nak a lábából csepegett, míg Anna-nak a karjából ömlött. Gyorsan
elfutottak az emeletre és kerestek egy biztonságos helyet. A menedékhelyük egy
erkélyes szoba lett, ahol sok poros könyv és egy zongora pihent. Lihegve ültek
a hideg falhoz támaszkodva és Anna az egyik pillanatban elkezdte marni a
torkát.
- Ne… tedd!-
szólt rája nagyon lihegve Lucy- Miért marod magad?
- Új
vérszag. Begerjed bennem a vámpír.
A polcok
maguktól remegni kezdtek és a vékonyabb könyvek leestek. A zongorából egy
ismerős dallam csendült meg, amire a lányok felfigyeltek.
- De rég nem
hallottam ezt a dallamot…
- Le tudom
játszani.
- Énekelsz
hozzá?
- Persze.
Lucy lassan
feltápászkodott, letette magát a zongoraszékre és kotta nélkül elkezdte
játszani. A dallam lágy volt és nagyon kellemes, mégis halk.
